;

,, Minden ország katonája - menjen a saját hazájába!

Vesszen az önkény, - éljen a törvény! ''

(Egy zsákmányolt T34-es harckocsira festett felirat)

A magyar történelem ünnepnapjaira jellemző, hogy több benne a gyásznap, mint az ünnep. október huszonhárom mindközül az egyik legjelentősebb, és legszomorúbb eseményhez köthető. 1956 őszének eme napján egyetemisták szervezte tüntetés vonult végig Budapest utcáin. A sztálinista elnyomás, és a szovjet csapatok hazánkban való elnyomása ellen fejezték ki nem tetszésüket. Az eleinte békés szervezkedés azonban hatalmas zűrzavarokat okozott mind a polgári lakosságban, mind a kormány vezetői között. Mivel a Kommunista Párt rettegett attól, hogy a tüntetés elfajul, fegyveres osztagokat rendeltek a veszélyeztetett területekre, és miután a tüntetők be akartak jutni a város egyik legnagyobb nyomdájába, hogy közzétegyék követeléseiket, eldördültek a fegyverek. A véres megtorlóakció heves reakciókat váltott ki minden magyarból. Tömegével álltak be a forradalmárok közé, az utcákat propaganda lapok, és nyomatékos feliratok borították. Nem kellett sok idő, és a forradalom globális méretűvé duzzadt. Az akkori pártfőtitkár beszéde után, (melyben a lázadókat antiszemitának, sovinisztának, fasisztának nevezte) a tüntetők a Dózsa György úton álló Sztálin szobornál gyűltek össze, és azt teljesen lebontották, csak jelképesen a lábait hagyták meg. Az ezt követő akciókban a lázadokat az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mindenhol visszaszorította, éjfélkor pedig már szovjet csapatok vonultak be a fővárosba.Az ellenállók kemény ellenállása, illetve a komolyabb reakcióktól féle azonban a kommunista kormány megbukott, Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek, így október 28.-án gyakorlatilag győzött. November első napjaiban megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, demokratikus államformát vesz fel, és bevezeti a többpártrendszert. Ám a szovjet kormány kezdeti hajlandóságát meggondolva, és miután a nyugati hatlamak biztosították afelöl, hogy nem nyújtanak fegyveres segítséget Magyarországnak, (ebből most mindenki vonaj le amit le akar...) egy sokkal nagyobb horderejű katonai manővert terveztek meg a forradalom leveréséhez. A többszörös lészám, illetve fegyverzet-béli túlerővel szemben (a lázadók örültek, ha PPSz géppisztolyuk volt a Moszin- Nagant puska helyett, míg az oroszok T55-ös harckocsikkal, és korszerű légierővel támadtak) a hősiesen ellenálló szabadságharcosok végül kivéreztek. Az újonnan hatalomra kerülő kommunista irányítás tömegével tartóztatta le a 'gyanús személyeket', akik közül sokat ki is végeztek. A veszteségek becsült adatai szerint mitegy 720 szovjet katona esett el, és mintegy 1540 sebesült meg. Ezzel szemben hazánk 2652 halottat, és 19 ezer sebesültet volt kénytelen elkönyvelni.

A forradalmárok 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Ezek az alábbiak:

  1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.

  2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.

  3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.

  4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.

  5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.

  6. Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.

  7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.

  8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.

  9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.

  10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.

  11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.

  12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.

  13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.

  14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.

  15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.

  16. Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután. fél három órakor a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak. 

A Corvin-köz 1956-ban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyermek katona Moszin-Nagant M1895 mintájú karabéllyal.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://anomaly.blog.hu/api/trackback/id/tr32397860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dewider 2010.10.25. 19:07:22

Jó cikk (y) Hiába ha nincs is időd cikket tudsz csinálni :)

Atesz07 2010.10.25. 19:43:39

Nagyon jó,tetszett.

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.10.25. 20:08:51

@Meggyes: @Dewider: Köszönöm, az utolsó kép beillesztéséért elnézést, de a blog.hu-.-

DennyX · http://anomaly.blog.hu 2010.10.25. 20:29:49

Jó cikk, de igen ronda.. szar blog.hu

dsomogyi · http://anomaly.blog.hu 2010.10.25. 20:51:17

Nekem is tetszett, annyival egészíteném ki, hogy az első fegyveres konfliktus (az ávósok tömegbe lövése) a Magyar Rádió épületénél történt, amelyet a forradalmárok ostromoltak, mert ígéretet kaptak, hogy beolvassák kérelmüket, de a küldöttséget foglyul ejtették, amit a kint állók heves reakciókkal viszonoztak. A következő nagy mészárlás okt. 25-én, a "Véres Csütörtökön" történt, amikor is ávósok a tömegbe géppuskáztak a mai Földművelésügyi- és vidékfejlesztési Minisztérium tetejéről (talán már akkor is így hívták. A Sztálin szobor ledöntése pedig még okt. 23-án este 9 óra tájban történt meg, a tömeg már előtte is próbálta kidönteni különféle építőipari eszközökkel, de végül teherautókkal sikerült. Én úgy tudom, hogy a csizma ott maradása véletlen volt. Persze később Csizma tér lett a tér neve (a forradalmárok között), stb., tehát azért később már kultusza lett.
Mindenesetre szerintem jó, hogy írtál erről, és még egyszer gratulálok a cikkhez!

Tybor 2010.10.26. 17:37:27

Jó cikk lett! Gratula!

Dj_Demon 2010.10.27. 15:02:08

Jó cikk lett!Amúgy te írod a szöveget vagy másolod vhonnan?

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.10.27. 16:03:32

@Dj_Demon: Én írom természetesen. És thx. A 16 pontot másoltam ki egy oldalról, mivel azt pontosan akartam kirakni:)