;

Mo$qUiTo

Üdvözlet!

Még a blog megnyitása előtt írtam egy nyitó cikket a Haditechnika rovatnak. Ez nem más, mint egy fegyver-kategória leírás, magyarán minden kézi-lőfegyver típust röviden jellemzem benne. Remélem sokaknak segít majd ez a kis cikk.

Ismétlő puskák: Eme fegyverkategória volt az, mely végleg kiszorította az elöltöltős puskákat a hadviselésből. A XIX. században jelent meg kezdetben egylövetű formában, ám ezek a változatok szinte amint megjelentek, máris elavultak. A többlövetű (általában 5-10, maximum 20 töltényes tárkapacitású) ismétlő puskák legfőbb ismertetőjele az, hogy a lövés alapmozzanatait csak a katona beavatkozásával képes végrehajtani. Két fő válfaja létezik: A forgó-tolózáras, és az egyenes-húzású puskák. Előbbi során a töltés/reteszelés műveleténél a zárfogantyút először felfele, majd hátra kell rántani, utóbbinál csak simán egyenesen kell hátra húzni. Az ismétlő puskákat általában ún. töltőléccel, vagy töltőcsíkkal tárazzák. Ezek lényegében hornyolt fémlapok, amik összefogják a töltényeket. Néhány esetben, mint pl. a Lee-rendszerű puskáknál egy tárazásra két lécet is behelyezhetünk. A mai fegyvereket már inkább egyszerűbb doboz/szekrény tárakkal töltik. Tűzgyorsaságuk rendszertől függően 15-30 lövés percenként. Az I. Világháborúban az ismétlő puskák voltak a domináns fegyverek, minden hadviselő ország használta őket. A II. Világégés során szerepük nem sokat változott, bár a félautomata puskák, és a géppisztolyok némileg kiszorították őket. A gépkarabélyok megjelenésével az ismétlő-puskákat már csak szinte mesterlövész célokra használták, és ez a mai napig így van.

 

Ismétlő karabélyok: Az ismétlő karabélyokat a lovasság számára fejlesztették ki az I. Világháborúban. Rövidebb, könnyebb fegyverek, működésük megegyezik a hosszabb puskákéval. A II. Világháború után már nem túl gyakran használtak ismétlő karabélyokat, mivel a félautomata működési elv kifizetődőbb volt. Mára ez a kategória szinte kihalt csak néhány mesterlövész fegyver rövidített változatával tartják fent.

 

Pisztoly karabélyok: Ezek olyan különleges fegyverek, melyeket vagy egy maroklőfegyver meghosszabbításával és válltámasszal való ellátásával hoztak létre, vagy olyan puska méretű nem automata fegyverek, amik pisztoly lőszerrel tüzelnek. Az I. Világháborúban használták őket olyan alakulatok, mint pl. a tüzérség kiszolgáló személyzete, vagy a tábori csendőrség, akik nem léptek gyakran harcérintkezésbe, csak önvédelemre hordtak maguknál fegyvert. Mivel tűzerejük nem volt a tömegükkel összhangban nem terjedtek el, inkább a sima pisztolyokat, és a karabélyokat részesítették előnyben. A mai PDW koncepció távoli rokonának tekinthetőek.

 

Félautomata puskák: Olyan kézi lőfegyverek, melyek már képesek elvégezni a csőre töltés, a reteszelés, és az ürítés mozzanatait a katona beavatkozása nélkül. Neki annyi a feladata, hogy az első lőszert csőre töltse a tár behelyezése után, majd minden lövésnél újra meghúzza a ravaszt. Az első nagy számban rendszeresített félautomata puska az amerikai M1 Garand volt. A II. Világháborúban ezek a fegyverek váltották ki az ismétlő puskákat bizonyos mennyiségben. A világégést követően teljes értékű puskalőszerrel üzemelő félautomata puskák többnyire csak mesterlövész feladatkörre készültek, amik gépkarabély-lőszerrel tüzelnek, már a félautomata karabélyok családjába tartoznak. Az öntöltő fegyverek általában 10-20 lőszeres tárakból tüzelnek, tűzütemük 50-60 lövés/perc.

 

Öntöltő karabélyok: Első opció: Olyan félautomata lőfegyver, ami a teljes hosszúságú puskáknál rövidebb, és könnyebb, egyebekben csak kis mértékben tér el.

Második opció: Olyan öntöltő fegyver, ami a gépkarabélyok számára kifejlesztett köztes lőszerrel tüzel, de sorozatlövésre alkalmatlan.

 

Gépkarabélyok: Az először Oroszországban felmerült fegyver-koncepció olyan eszközöket takar, amik a puskalőszereknél gyengébb, rövidebb, ún. köztes lőszerrel tüzelnek, így jobban uralhatóak, és csak 300-400 méteres távolságig hatékonyak. Az első nagyobb számban megjelent gépkarabély a német StG.44 volt. A gépkarabélyok lőszerei az alábbi kategóriákba sorolhatóak: normál-, kis-, és mikrokaliber. Az első űrmérete 7-től 9 mm-ig terjed, a második 5-6 mm-ig, a 3. pedig mindössze 4 mm-ig. A gépkarabélyok mára a legtöbb hadsereg alapvető lőfegyverei, rengeteg méretben, és kaliberben készültek. Általában 20-30 lőszeres tárakból adogatnak, tűzütemük 500-800 lövés/perc.

 

Pisztolyok: Önvédelmi célra használható öntöltő maroklőfegyverek. Rövid hüvelyhosszúságú, tompa lőszerrel ellátott, de nagy űrméretű lőszerrel (pisztolylőszerrel) tüzelnek. A hadseregekben a magas rangú tisztek, illetve néhány nem fronton harcoló egység elsődleges fegyvere, de csak önvédelemre alkalmas. Rövid hatótávú, kis tárkapacitású fegyverek, kaliberük az 5 mm-től a 12,7 mm-ig terjed. Méretük is változó. A hadseregek által rendszeresített általános pisztolyok mérete 15-20 cm, míg a szubkompakt fegyverek akár 70-80 mm kicsik is lehetnek. Táruk lehet egysoros, vagy kétsoros. Előbbi csak 7-9 lőszert képes befogadni, utóbbi akár 18-at is.

 

Automata pisztolyok: Az automata pisztolyok lényegben sima maroklőfegyverek, melyek képesek sorozatlövésre, válltámasszal, esetenként nagyobb tárral, és mellső markolattal is rendelkeznek. Az első automata pisztoly az I. Világháborúban jelent meg. Az 1980-as években kezdtek nagyobb gyártók a legsikeresebb pisztoly modelljeikből automata verziókat kihozni. Így a Glock, a Beretta, vagy a Heckler & Koch is készített automata pisztolyokat. Bár PDW feladatkörre szánták őket, a terminológia szerint nem férnek bele a PDW meghatározásba, mivel akkorák, mint egy pisztoly, és hagyományos lőszerrel tüzelnek. Az ilyen fegyverek legtöbbször 15-50 lőszeres tárból adogatnak, nagy, 1000-1500 lövés/perces tűzgyorsasággal rendelkeznek.

 

Géppisztolyok: Pisztolylőszerrel tüzelő sorozatlövő fegyverek. Az automata pisztolyoktól számos ponton eltérnek. Belső zárszerkezettel rendelkeznek, és jóval nagyobb méretűek. Az első géppisztolyt az olaszok készítették az I. Világháborúban. A II. Világégés során az ismétlő puskák után ez volt a legfontosabb kézifegyver. A gépkarabélyok megjelenésével kiszorultak a hadseregek arzenáljából, azóta leggyakrabban rendőrségi, állambiztonsági, és speciális egységek használnak géppisztolyokat. A közelmúltban rendkívül kisméretű típusokat (HK MP5K, Steyr TMP, PP2000) önvédelmi célra is kifejlesztettek, de ezek NEM sorolandók a PDW-k közé. Tűzgyorsaságuk 500-1000 lövés/perc, tárkapacitásuk 20-50 lőszer.

 

Revolverek: Más néven forgópisztolyok. Félautomata maroklőfegyverek. Nevüket onnan kapták, hogy a tár (dob) a lövésmechanizmus része. Ez annyit tesz, hogy a kakas mozgása a dobot is elfordítja a lövés előtt bizonyos fokban, hogy az ütőszeg mindig a még éles lőszerek csappantyújára üssön. A single-action (SA) revolvereknél a kakast az első lövés előtt fel kell húzni, hogy az ütőszeget megfeszítsék (passzív ütőszeg biztosítás). A double-action (DAO) típusoknál ez nem szükséges, mert az ütőszeg a ravasszal is megfeszíthető. A revolverek vagy hagyományos pisztolylőszerrel, vagy a jóval nagyobb teljesítményű ún. revolver töltényekkel tüzelhetnek. Utóbbi jóval nagyobb lőportöltettel, és általában nagyobb kaliberrel is rendelkezik, mint a sima pisztolylőszer. Klasszikus revolver töltény pl. a .357-es Magnum. A revolver az első hátultöltő kézi lőfegyverek közé tartozik. Az elsőt Samuel Colt alkotta meg a 19. században. Bár manapság már csak polgári, illetve rendőrségi feladatokra használják őket, még is megemlítendő, hogy az egyik legidősebb ma is használatos kézifegyver kategória.

 

PDW-k: Eme kategóriába az olyan fegyverek sorolandók, amelyek a pisztoly, és a géppisztoly között állnak. Különleges, kifejezetten számukra kifejlesztett hegyes lövedékkel szerelt, a pisztolylőszernél nagyobb teljesítményű, de a karabély lőszereknél gyengébb lőszerrel tüzelek. A PDW (Personal Defence Weapon) tehát önvédelmi fegyver, kifejezetten olyan egységek számára, akik nem lépnek gyakran harcérintkezésbe. Az első igazi PDW a II. Világháborúban jelent meg, ez volt az M1 Carbine. Bár a mai meghatározásba nem igazán fér bele, különleges lőszerrel működött, és a szerepköre is a PDW-nek megfelelő volt. Manapság szokás PDW-nek nevezni az olyan géppisztolyokat, amik csak kicsivel nagyobbak, mint a pisztolyok, de sorozatot lőnek. Valójában ezek a típusok azért nem vehetők ide, mert hagyományos pisztolylőszerrel tüzelnek. A valódi PDW-k általában 4,5, és 6 mm közti különleges lőszerrel működnek, melyek képesek átütni a legtöbb lövedékálló mellényt. Hatásos lőtávolságuk 100-150 méter, tömegük 1-2 kilogramm, tárkapacitásuk 30-50 töltény. Sok pozitív vonásuk ellenére nem terjedtek el, elsősorban azért, mert a különleges lőszert nem kifizetődő olyan fegyvereknek gyártani, amik csak néhány szituációban hatékonyak.

 

Géppuskák: Puskalőszerrel tüzelő sorozatlövő fegyverek. A legelső géppuskát Richard Gattling tervezte az amerikai polgárháborúban. Az I. Világháborúban már tömegesen alkalmazták. A géppuska az egyik legsokoldalúbb kézifegyver. Kategóriától függően alkalmazható: támogatásra, pontvédelemre, légvédelemre, járművekből, vagy helikopterekből bevetve. A mára elterjedt ún. általános célú géppuskák először a II. Világháborúban jelentek meg. Kezdetben teljes értékű puskalőszerrel, majd 7,62 mm-es karabélylőszerrel tüzeltek. Általában 100-200 lőszert befogadó rakaszból, vagy még nagyobb hevederből tüzelnek. Tűzütemük 500-1200 lövés/perc. A nehézgéppuska 10, és 20 mm közti lőszerrel tüzelő automata fegyver. Leggyakrabban alkalmazott kalibere a 12,7 mm-es. Kizárólag állványról, vagy járműből használható támogató/légvédelmi feladatokra. A XX. században repülőgép fedélzeti fegyverként is alkalmazták. Hatásos lőtávolsága 1500 méterig terjed. Tömege állvány nélkül 30-100 kilogramm, tűzüteme a hagyományos rendszerűeknél 400-700 lövés/ perc, a többcsövű, ún. Gattling rendszerűeknél akár a percenkénti 5000 lövést is elérheti.

 

Golyószórók: Az általános géppuskáknál kisebb, könnyebb fegyverek. A raj-méretű egységek támogatására tervezték. Néhány golyószóró típus lényegében egy gépkarabély hosszabb, nehezebb csővel, nagyobb kapacitású tárral, és villaállvánnyal ellátva. Más típusok a géppuskákhoz hasonlóan hevederből adogatnak. A nyugati golyószórók többsége 5,56 mm-es lőszerrel tüzel, mivel a 7,62 mm-es NATO karabély lőszer jóval erősebb, mint az orosz M43-as, ahol a golyószórók is előfordulnak 7,62 mm-es kaliberben.  

 

Gépágyúk: 20 mm fölötti űrmérettel tüzelő sorozatlövő fegyver. Először a II. Világháborúban jelent meg tömeges számban. Elsősorban a légvédelemre, ill. repülőgép fedélzeti fegyvernek használtak gépágyúkat. A Világháború után a PSZH-k fedélzeti fegyvere is többnyire a gépágyú lett. Csak különféle állványokról, vagy forgó lövegtoronyból működtethető, rakaszokból, vagy hevederből képes adogatni. Tömege állványzat nélkül 60-250 kilogramm. Tűzgyorsasága a kalibertől függően 200-700 lövés/perc. A Gattling rendszerű gépágyúk akár az 5000 lövés/ perces tűzütemre is képesek. Ezeket általában hajó, vagy repülőgép fedélzeti fegyverként használják.

 

Gránátvetők: 30-50 mm-es gránátokkal tüzelő támogató fegyver. Az első gránátvetőket a puskák elejére szerelhető csőtoldat jelentette. Ezek hatásos lőtávolsága 50-100 méter volt. A háború után jelentek meg az első komolyabb gránátvetők, majd a vietnámi háború idején amerikai részről az első fegyvercső alatti típus. Az ilyen típusú gránátvetők többnyire 40 mm-es lövedékekkel tüzelnek rövid, de huzagolt csővel vannak ellátva, egylövetűek. Az utóbbi években kezdtek megjelenni a félautomata, dobtárral ellátott gránátvetők. A komolyabb támogató feladatokra léteznek sorozatlövő változatok is, mint pl. a Mk.19. Ezek azonban csak állványról használhatóak, nehézkesek. Tűzütemük 400-500 lövés/perc.

 

Lángszórók: Az első lángszórót egy német szakember alkotta meg 1901-ben. Az I. Világháborúban használták először nagyobb számban. A II. Világháborút követő szerződések értelmében csak szigorú limitek mellett alkalmazható. A kézi lángszórók mindegyike ugyanazon elv alapján működik. Van két tartály, az egyikben a gyúlékony anyagot (benzin, gázolaj, stb.) tárolják, a másikban van a sűrített gáz. Az elsütő részhez a folyadékot egy gumicsövön keresztül vezetik el. Magán az elsütő szerkezeten két ravasz is van: az elsővel indítják be a sűrített gázzal a folyadék áramlását, a másodikkal gyújtják be azt az ún. őrláng segítségével. A kézi lángszórók bizonyos szituációkban, pl. bunkerek, erődítmények megtisztításában rendkívül hatékonyak, de hamar kifogynak, a katona hátán lévő tartály pedig találat esetén könnyen felrobban. Hatásos lőtávolsága is erősen korlátolt, mindössze 15-20 méter. Mindezek miatt a II. Világháborút követően már csak elvétve használtak lángszórókat.

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://anomaly.blog.hu/api/trackback/id/tr562262053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DennyX · http://anomaly.blog.hu 2010.08.31. 16:40:27

Zsír cikk, télleg hasznos vót :)

GidaPapa 2010.08.31. 17:54:42

Hasznos ? Mármint hogyan válasszunk könnyedén lőfegyvert és öljük meg ismerőseinket ?

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.08.31. 18:12:13

@GidaPapa: Jó, ha te ezt láttad ebben a cikkben, ahhoz csak gratulálni tudok..Ez egy kis segítség lett volna azoknak ,akiket érdekel a téma..De ha te így látod, akk váljék egészségedre.

GidaPapa 2010.08.31. 18:28:56

Kedves Denny és Moszkító, a viccet érteni kellene, de ha a Ti agyatok még a 12 éves korra van be optimalizálódva, hát akkor sajnálom :( Denny, Te pedig válogasd meg a szavaidat, mert kurvára nem vagy Te itt senki, hogy nekem ugass, ráadásul a korunk ellenére is fogd be a szádat.

DennyX · http://anomaly.blog.hu 2010.08.31. 18:34:39

@GidaPapa: Ahha biztos Én vagyok itt a senki xDD Amm ha a nagyon értelmes hozzászólásod mögé tettél volna egy ikszdét egy szavam se lett volna, de úgy írtad mintha komolyan gondolnáld -.-"
És nem fogom be :D

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.08.31. 18:38:17

@GidaPapa: Ugyanazt tudom mondani, ami Denny. Ha írtál van egy ikszdét, vagy vmi mást a komi végére, akk egy szavunk nem lenne. De így úgy állítottad be, mintha mi militarista állatok lennénk ,akik ezért írnak ilyen cikket. Mellesleg ez egyáltalán nem gyerekes. Az inkább, hogy te egy cikkbe ezt láttad bele. És légyszíves ne pont az adminnak pofázz már be minden gátlás nélkül, mert nem szeretnénk már az első napokban bannolgatni szűkös látogató körünket.
Köszönöm.

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.08.31. 18:41:18

@GidaPapa: A szóválogatásról ennyit: "ugass"; "kurvára"..tényleg neked aztán feljebb állhat. :D

GidaPapa 2010.08.31. 18:42:58

Gyerekes ? Egy szóval nem mondtam, hogy ez gyerekes. Egyébként sajnálom, de kinőttem az "XD-zős" korból, kicsit lehet nketek is feljebb kéne nőni.( Akinek nem inge, ne vegye magára! )

GidaPapa 2010.08.31. 18:44:16

@DennyX: Igen Denny, Te itt egy szerkesztő vagy. És ? Ettől nem foglak tisztelni..

DennyX · http://anomaly.blog.hu 2010.08.31. 19:05:51

@GidaPapa: Hú akkor te már nagyon érett csávó vagy.. ha nem írsz XD-t.. jah csak egy szerkeztő vagyok aki ha megunja a pofád bannol, és szerintem ezzel zárjuk is le a vitét..

GidaPapa 2010.08.31. 19:19:49

@DennyX: Bannolsz ? Elhiszed nekem, hogy vannak olyan oldalak kaik hasonlókkal foglalkoznak, és szívesebben látogatom ? Nem lesznek e miatt álmatlan éjszakáim :( Részemről is lezárva.

dsomogyi · http://anomaly.blog.hu 2010.08.31. 19:26:51

Mo$qUiTo grat a cikkhez, nekem teszett, és tényleg hasznos, mert ilyen jó összefoglaló valóban hiánycikk volt eddig.
GidaPapa a vicced tényleg félreérthető volt, főleg hogy ismerek is olyan embert aki egy ilyen cikk után azt gondolja, amit te írtál, ha a többiek félreértik, akkor elég annyit írni, hogy nem így értettem.

GidaPapa 2010.08.31. 19:33:01

Jó ne ragozzuk túl. Tárgytalan az ügy.

Mo$qUiTo · http://anomaly.blog.hu/ 2010.09.01. 14:36:09

@GidaPapa: Nekem se lesznek álmatlan éjszakáim miattad, ha nem tetszik a blog, lehet mást nézni. Ennyi.

GidaPapa 2010.09.01. 19:12:56

@Mo$qUiTo: itt nem a bloggal van a baj, főkép nem azzal ; ))))