;

2010 augusztus hetedikén, és nyolcadikán megrendezésre került a Kecskeméti Nemzetközi repülőnap, és haditechnikai bemutató. A legutóbb 2008 nyarán lefolytatott esemény első napján voltam ott, amiről egy beszámolót olvashattok a lentiekben. Vágjunk is bele!

Út a helyszínre, érkezés, kapunyitás: 5:30-kor ébredtünk a családdal, és kb. 6 óra fele indultunk el a Hajdúszoboszlótól kb. 200 kilométerre lévő Kecskemétre. Sajnos, annak ellenére, hogy viszonylag korán indultunk, és elég gyorsan haladtunk, csak 9 órára sikerült odaérni a reptérhez. Ám utóbb kiderült, hogy a megnyitó előtti programokról nem maradtunk le, merthogy az időjárás miatt repülőgép még nem emelkedett a magasba. Az ég borzasztóan párás, és ködös volt, a felhőhatár túl alacsonyan helyezkedett el ahhoz, hogy a programot elindítsák. Mivel, mi már korábban szereztünk jegyet egy utazási irodában (természetesen nem VIP-sat) nem kellett beállnunk, a kb. 50 méteres sorba jegyekért, hanem pár perces várakozással be is jutottunk a repülőbázis területére, ahol a szokásos másfél kilométeres séta után sikerült egy jó helyet szereznünk a kifutópályát a nézőtértől elválasztó kerítéstől kb. 5 méterre, egy amerikai C130-as szállítógép előtt. A holmink lepakolása után továbbra sem indult be a dinamikus bemutató, így az élelmes ember mit tesz? Elmegy és megtekinti a statikus sort, hogy a ne a légi bemutató idején kelljen. Ezt is tettük!

 

Helyünket nem volt nehéz lokalizálni… Az időt pedig enyhén szólva kifogásolhatónak nevezném…

 

Statikus bemutató, haditechnikai szemle: Akik még nem voltak eme rendezvényen, azoknak írnám le, hogy a bemutató két részre lehet osztani: a dinamikusra, és a statikusra. Előbbi során a repülőgépek, helikopterek a levegőbe emelkednek, és egy látványos 5-től 15-20 perces időtartamig terjedő repülés során szemléltetik az adott gép teljesítményét, manőverezhetőségét, és persze a hangerejét. Az utóbbi során a haditechnikai eszközök a földön vannak kiállítva, ahol az érdeklődő közelebbről megszemlélheti, elemezgetheti a típusokat. Ez nem csak repülőgépekre korlátozódik, hanem harckocsik, gépjárművek, rakéták, kézifegyverek, egyenruhák, és számos más dolog is látható a statikus soron. De először lássuk csak a repülőket. Itt méretben elég domináns látványt nyújtott a zsidó nép által „ajándékként” küldött sivatagi festésű C130-as Hercules, két F16-os társaságában. De volt itt szlovák MiG29-es, ukrán An26-os, holland F16-os, a német Luftwaffe-tól két-két Eurofighter, illetve Tornado típusú repülőgép, de az igazi csemegét a két amerikai F15-ös Eagle, és az 5 évnyi politikai kötélhúzás eredményeként ideszállított ukrán Szuhoj Szu-27-es „Flanker” jelentette. Ám hatalmas arconcsapásként, ezek közül a gépek közül egyik sem emelkedett a magasba idén… Rendben van, az ember megnézhette közelről őket, készíthetett fotográfiákat, de az mégsem ugyanolyan, mintha látott volna egy dinamikus bemutatót a géptől. Főleg a mai világban, ahol már mindenféle fényképek, meg adatok elérhetőek mindenről.


Izrael üdvöskéje, a Hercules

"Tigris-mintás" szlovák MiG29-es                  

 

Természetesen, nem maradhattak ki a földi bemutatóról a már szinte muzeális értéket képviselő 50-60 éves orosz típusok sem, mint a MiG-15, -17,- 21-esek, vagy a csatarepülőgép Szu22-es, illetve a méltán híres oktatógép család első tagja, az L29-es Delfin. Eme gépek szinte mindegyikét a szolnoki múzeumból hozták Kecskemétre. A statikus részleg többi része következik most. A hangárakban a szokásos dolgokat rendezték be: I., illetve II. világháborús kiállítások, logisztikai ismertetők, ha jól emlékszem volt 2 szimulátor is, az egyik egy JAS39-esé, a másik egy MiG-29-esé. Az egyik építmény előtt volt egy kiselejtezett 29-es, melynek kabinjába ülhettek be az érdeklődök. Ám mivel szinte állandó 20-30 méteres sor állt a gép előtt, ezzel a lehetőséggel nem éltem. A megszokott harcjármű kiállítás sem maradt el. Voltak itt T72-esek, BTR80-asok, légvédelmi rakéta állások, harci dzsipek, és teherautók, újak, régiek, szóval minden, ami kell. Helikopterek terén végig követhettük az orosz Mil család fejlődését a kis, Mi1-es, és 2-es kereplőktől, a Mi24-es harci helikopterekig. Közbe pedig elindították a dinamikus bemutatót is: egy klasszikus, kétfedeles Antonov An-2-es szállt fel, és írt le néhány iskolakört, ám ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy visszatérjünk a helyünkre, így tovább nézelődtünk. A katonai sátrakban kézbe foghatunk néhány kézi fegyvert is. AK-k, RPD golyószórók, PKM géppuskák, amerikai részről M4, és M16-os automata karabélyok, MP5-ös géppisztoly, PGM mesterlövész puska.  De volt pár magyar fejlesztés is: AMD63-as gépkarabély, vagy a Gepárd mesterlövészpuska.

Az ideirepülőnap legnagyobb arconcsapása: a Szu27-es nem repült…

 

Mindezek után visszatértünk a helyünkre a C130-as elé, de a rendezők csak nem indították be a programot. Egy Mi24-es helikopter (méghozzá a díszfestésű, legendás Csőrike nevezetű gép) cikázott a levegőben, de a felhőzet miatt ő se nagyon tudott komolyabb manővereket felmutatni. Így, nagyon úgy festett, lesz szabad 15 percünk, hogy elvégezzük a dolgunkat egy Toi-Toi-ban, illetve, hogy csináltassunk nekem egy dögcédulát. Ám tévedtünk: hirtelen hatalmas robaj támadt, a következő pillanatban egy svájci F/A18-as Hornet emelkedett a levegőbe, megkezdve a 2010-es repülőnap sugárhajtású bemutatóját.

 

…ahogy az F15-ös sem.

Az MH T-72-ese                

Ugyan előtte még repült egy Jak-52-es is, az anno a világ legjobb vadászpilótájának megválasztott Vári Gyulával a fedélzetén, mégis úgy gondolom, hogy az F-18-as után indult be igazán a rendezvény.

Dinamikus bemutató: Miután a svájciak gépe leszállt, egy magyar Gripen repülése következett. Szép bemutatót tartott, gyorsan repült, sokat orsózott, emelkedett. Ezt követte egy szerb Super Galeb repülése, de úgy vélem, hogy a továbbiakban elég lesz, ha felsorolom a dinamikus bemutató résztvevőit, és csak a különlegesebbeket részletezem. Természetesen nem hiányoztak a klasszikus gépek, mint az L159-es, az Albatros, F16-osok, MiG29-esek. Idén is „fellépett” a román MiG21-es, méghozzá egy kétüléses „Lancer” verzió. Az én véleményem szerint gyönyörű bemutatót tartott a svédek JAS39-ese, ami többször is kis híján elérte a hangsebességet. Szintén nagyon látványos volt a korábban említett román gép, valamint a díszfestésű, holland F-16-os. De az idei repülőnap egyik csúcspontja volt az olaszok C27-es „Spartan” szállítógépének bemutatója. Úgy gondoltuk majd felszáll, mutat pár egyszerű manővert, egy lassú áthúzást, és kész. Ehelyett, ez a nagytestű gép

Svájc F18-asa áthúzás közben. 

orsózott, zuhant, fejjel lefele húzott át a fejünk fölött, hihetetlen volt, miután a gép leszállt, a pilótát masszív vastaps fogadta, amit rajta kívül az olasz Frecce Tricolori köteléknél tapasztaltam. Na igen, a kötelékek. Róluk majd később külön részben írok. A C27-est egy rendőrségi helikopter, és egy cseh műrepülő gép fellépése követett, majd egy sokkal nagyobb gép jött: egy C17-es típusú szállítógép repült át Pápáról Kecskemétre. Egy áthúzás után leszállt, majd a gép STOL* képességeit szemléltetve nagyon rövid távon szállt fel. A bemutató után vissza is tért

A C27-es függőleges zuhanás közben.

 A pápai C17-es.

A pápai támaszpontra. Aztán, a késő délutáni program tartogatott még néhány érdekes típust: elsősorban a francia negyedik generációs vadászgép, a Dassault Rafale első repülését Kecskeméten. A kacsa/deltaszárnyú könnyű vadászgép nagyon hasonlít a Eurofighter-re, de annál könnyebb. Bemutatója is számomra lendületesebb volt, mint a 2008-as rendezvény EFA2000-esének repülése, de a francia könnyűsúlyú hangjában is szerényebb, nem csak tömegében.

Rafale utánégetővel. 

Környezetbarát MiG29-es                           

 

Majd egy kisebb szervezői baki következett: a programban egy spanyol Mirage F1-esnek kellett volna repülnie. Fel is szállt, de nagy meglepetésünkre, el is tűnt. Majd rögtön egy belga F16-os emelkedett a levegőbe, majd miután megtartotta az egyébként igen látványos bemutatóját, a Mirage visszatért. Nagy örömünkre persze, mivel a lassan 50 éves gépmadárból a jövőben már elég kis eséllyel láthatunk repülőképes példányt.       

Díszfestésű holland F16-os.               

Majd pedig a finálé következett: az MH erődemonstrációja. Először 4 JAS39-es tartott egy szimulált elfogó akciót, melynek „áldozata” egy An26-os volt. Ezután 2 MiG29-es is a levegőbe emelkedett, majd egy 10 perces légi bemutató jött a 6 géptől. Üldözések, infracsapdák dobálása, éles manőverek, no meg persze utánégetők. Ezt követően a 6 gép kivonult a látómezőből, és a reptérrel szemközti erdő felöl 2 Mi24-es harci helikopter jelent meg. A lövésznyílásokból bőszen lövöldözni kezdtek, persze vaklőszerrel az MH katonái. Miután a „biztosítás” megtörtént, egy Mi17-es fedélzetéről leereszkedtek a deszantos katonák, és kihozták a célszemélyt az An26-osból. Majd a Hind-ok fedezete mellett az egység kivonult a reptérről. A vadászgépek pedig visszajöttek, és további 10 percig szórakoztatták a nézőket. Majd ők is leszálltak, ezzel lezárva a 2010-es Nemzetközi Repülőnap programját. Még utánuk ugyan felszállt egy Li2-es utasszállító, csak néhány kört tett meg a reptér felett, majd végleg véget ért a dinamikus bemutató sorozat. Mi pedig összeszedelőzködtünk, és elindultunk a kijárat felé.

 

A nap kötelékei: A 2010-es repülőnap kötelékei szerintem megérdemelnek egy külön részt. Az első csoport, a Kecskeméten először fellépő lengyel Iskra Team volt. Bár ők egy elég gyenge teljesítményű, korszerűtlen gépet repültek, sikerült egy korrekt bemutatót összehozniuk. Szép, zárt formációban repültek, többször is áthúztak a közönség felett. Őket követte volna a szintén most debütáló francia Breitling Team. Róluk azt kell tudni, hogy a világon egyedülálló módon, magán kézen lévő gépparkkal repülnek (L39-es Albatrosokon). Ám a bemutató áthúzásukat követően, mégsem ők következtek… A rossz időjárás okozta késés miatt, egyszerűen kihagyták őket a programból… A következő csapat: a svájci Patrouille Suisse. Nekik szintén ez volt az első repülésük Kecskeméten. Nagyon szép bemutatót repültek: ötletes manőverekkel (pl. a vezérgép által húzott füstcsík körül egy másik gép orsózott) és nagy sebességgel repültek. Bár az általuk használt típus is jóval felülmúlta a lengyelek gépét: a Northrop F5 Freedom Fighter akár szuperszonikus sebességre is képes volt.

Őket követte a horvát Viharmadarak csapata. Annak ellenére, hogy ők csak egy kis Pilatus PC9 típusú légcsavaros-gázturbinás gépet repültek, gyönyörű bemutatónak lehettünk tanúi: tőlük láthattuk először a „tükör” manővert, illetve ők is elsütötték a svájciak füstkerülgetős elemét. Nekem nagyon tetszett déli szomszédjaink koreográfiája.

 

A horvátok „tükre”.

A svájciak alagút manővere. Lásd: az egyik keresztül repül a többiek formációján.

Majd a rendezvény egyik törzsvendége, a török Turkish Stars jött a programban. Természetesen, itt volt a lassan már perfect magyarul beszélő török kommentátor is, akinek Uri Geller feeling-ű hozzászólásai (Háom, kettó, ágy, kerem, nézzenek, jábbra!) is csak ráraktak egy lapáttal a törökök nagyszerű bemutatójának hangulatára. Hosszabb is volt mint az eddigi kötelék repülések, szóval rájuk se lehetett panasz. Majd, az utolsó kötelék, a már szintén törzsvendégnek számító olasz Frecce Tricolori következett. Mint arra már korábban is céloztam, az olaszok valami eszméletlen koreográfiával készültek 2010-re. Nem sajnálták a füstöt, rajzoltak egy óriási szívet a levegőbe, és talán minden másik csapatnál összetettebb manővereket alkalmaztak, pedig az ő gépeik, az Aeromaachi-k jóval szerényebb teljesítményűek, mint az F5-ös, amit mellesleg a törökök is használtak. Azt még hozzátenném, hogy a Frecce Tricolori narrátora talán még jobban beszéli a magyart, mint a török kolléga.

Az olaszok nem sajnálták a füstöt.

A bejegyzés trackback címe:

https://anomaly.blog.hu/api/trackback/id/tr792256258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.